Felhőbeli észszerűsítés

A felhőbeli észszerűsítés az objektumok kiértékelésének folyamata, amely meghatározza a felhőben található egyes objektumok migrálásának vagy modernizálásának legjobb módját. Az észszerűsítés folyamatával kapcsolatos további információkért lásd : Mi az a digitális tulajdon?

Észszerűsítési környezet

A cikkben felsorolt öt racionalizálási javaslat nagyszerű módot biztosít a felhőjelöltként tekintett számítási feladatok lehetséges jövőbeli állapotának címkézésére. Helyezze ezt a címkézési folyamatot a megfelelő környezetbe, mielőtt megkísérli észszerűsíteni a környezetet. Ennek a kontextusnak a biztosításához tekintse át a következő mítoszokat:

Tévhit: A folyamat korai szakaszában könnyű észszerűsítési döntéseket hozni

A jó észszerűsítéshez alapos ismeretekre van szükség a számítási feladatokról és a kapcsolódó eszközökről, például az alkalmazásokról, az infrastruktúráról és az adatokról. A legfontosabb, hogy a jó észszerűsítési döntések időt vesznek igénybe. Javasoljuk, hogy növekményes észszerűsítési folyamatot használjon.

Tévhit: A felhőbevezetésnek várnia kell az összes számítási feladat észszerűsítésére

Ha egy teljes informatikai portfóliót vagy akár egyetlen adatközpontot is észszerűsít, az késleltetheti az üzleti érték megvalósítását hónapok vagy akár évek szerint. Ha lehetséges, kerülje a teljes észszerűsítést. Ehelyett használja a Power of 10 megközelítést a kiadástervezéshez , hogy bölcs döntéseket hozzon a következő 10 számítási feladatról, amelyek a felhőbevezetésre készülnek.

Tévhit: Az üzleti indoklásnak várnia kell az összes számítási feladat észszerűsítésére

A felhőbevezetési erőfeszítések üzleti indoklásának kialakításához tegyenek néhány alapvető feltételezést a portfólió szintjén. Ha a motivációk igazodnak az innovációhoz, feltételezzük, hogy újratervezés. Ha a migráláshoz vannak igazítva, feltételezzük az áthelyezést. Ezek a feltételezések felgyorsíthatják az üzleti indoklás folyamatát. Az egyes számítási feladatok bevezetési ciklusának értékelési fázisában a rendszer a feltételezéseket vitatja, és a költségvetéseket finomítja.

Most tekintse át az észszerűsítés alábbi öt rúdját, hogy megismerkedjen a hosszú távú folyamattal. A felhőbevezetési terv fejlesztése során válassza ki azt a lehetőséget, amely a legjobban megfelel a motivációknak, az üzleti eredményeknek és az aktuális állapotkörnyezetnek. A digitális tulajdon észszerűsítésének célja egy alapkonfiguráció beállítása, nem pedig minden számítási feladat észszerűsítése.

Az észszerűsítés öt fontos eleme

Az észszerűsítés alábbi öt rúdja az észszerűsítés leggyakoribb lehetőségeit ismerteti.

Áthelyezés

Az átemeléses migrálásnak is nevezett áthelyezési erőfeszítés az aktuális állapotegységet a kiválasztott felhőszolgáltatóra helyezi át, és minimálisan módosítja a teljes architektúrát.

Gyakori illesztőprogramok lehetnek a következő célok:

• Tőkeköltségek csökkentése.
• Hely felszabadítása az adatközpontban.
• A felhőbe történő befektetés gyors megtérülése.

A kvantitatív elemzési tényezők a következők:

• Virtuális gép mérete, beleértve a processzort, a memóriát és a tárterületet.
• Függőségek, például hálózati forgalom.
• Eszközkompatibilitás.

A kvalitatív elemzési tényezők a következők:

• A változás tűréshatára.
• Üzleti prioritások.
• Kritikus üzleti események.
• Folyamatfüggőségek.

Újrabontás

A szolgáltatásként nyújtott platform (PaaS) lehetőségei csökkenthetik a számos alkalmazáshoz kapcsolódó működési költségeket. Érdemes egy paaS-alapú modellnek megfelelően kissé újrabontást létrehozni egy alkalmazáson.

Az újrabontás a kód újrabontásának alkalmazásfejlesztési folyamatára is utal, amely lehetővé teszi, hogy az alkalmazások új üzleti lehetőségeket nyújtsanak.

A gyakori illesztőprogramok a következők lehetnek:

• Gyorsabb és rövidebb frissítések.
• Kódhordozhatóság.
• Nagyobb felhőhatékonyság az erőforrások, a sebesség, a költségek és a felügyelt műveletek terén.

A kvantitatív elemzési tényezők a következők:

• Az alkalmazásobjektumok mérete, például a processzor, a memória és a tárterület.
• Függőségek, például hálózati forgalom.
• A felhasználói forgalom, például a lapmegtekintések, az oldalon töltött idő és a betöltési idők.
• Fejlesztési platformok, például nyelvek, adatplatformok és középső rétegbeli szolgáltatások.
• Processzort, memóriát, tárterületet és verziót tartalmazó adatbázis.

A kvalitatív elemzési tényezők a következők:

• Folyamatos üzleti befektetések.
• Kicsúszási lehetőségek vagy idősorok.
• Üzleti folyamatok függőségei.

Újratervezés

Egyes korosító alkalmazások nem kompatibilisek a felhőszolgáltatókkal. Ez az inkompatibilitás az alkalmazás létrehozásakor hozott architekturális döntéseknek köszönhető. Ezekben az esetekben előfordulhat, hogy az átalakítás előtt újra kell rendezni az alkalmazást.

Más esetekben a felhőkompatibilis, de nem natív felhőbeli alkalmazások költséghatékonyságokat és működési hatékonyságot eredményezhetnek, ha a megoldást natív felhőbeli alkalmazássá alakítják át.

A gyakori illesztőprogramok a következők lehetnek:

• Alkalmazásskálázás és rugalmasság.
• Az új felhőbeli képességek egyszerűbb bevezetése.
• Technológiai vermek keveréke.

A kvantitatív elemzési tényezők a következők:

• Az alkalmazásobjektumok mérete, például a processzor, a memória és a tárterület.
• Függőségek, például hálózati forgalom.
• A felhasználói forgalom, például a lapmegtekintések, az oldalon töltött idő és a betöltési idők.
• Fejlesztési platformok, például nyelvek, adatplatformok és középső rétegbeli szolgáltatások.
• Processzort, memóriát, tárterületet és verziót tartalmazó adatbázis.

A kvalitatív elemzési tényezők a következők:

• Üzleti befektetések növelése.
• Működési költségek.
• Lehetséges visszajelzési hurkok és DevOps-befektetések.

Újraépítés

Bizonyos esetekben az alkalmazás továbbviteléhez áthidalandó változás túl nagy lehet ahhoz, hogy további befektetéseket indokoljon. Ez a probléma különösen igaz azokra az alkalmazásokra, amelyek korábban megfeleltek egy vállalkozás igényeinek, de a jelenlegi üzleti folyamatokkal már nem támogatottak. A probléma megoldásához hozzon létre egy új kódbázist, amely egy natív felhőbeli megközelítéshez igazodik.

Gyakori illesztőprogramok lehetnek a következő célok:

• Felgyorsíthatja az innovációt.
• Gyorsabban készíthet alkalmazásokat.
• Csökkentse a működési költségeket.

A kvantitatív elemzési tényezők a következők:

• Az alkalmazásobjektumok mérete, például a processzor, a memória és a tárterület.
• Függőségek, például hálózati forgalom.
• A felhasználói forgalom, például a lapmegtekintések, az oldalon töltött idő és a betöltési idők.
• Fejlesztési platformok, például nyelvek, adatplatformok és középső rétegbeli szolgáltatások.
• Processzort, memóriát, tárterületet és verziót tartalmazó adatbázis.

A kvalitatív elemzési tényezők a következők:

• A végfelhasználói elégedettség csökkenése.
• A funkciók által korlátozott üzleti folyamatok.
• Lehetséges költségek, tapasztalat vagy bevételnövekedés.

Csere

A megoldásokat általában az adott időpontban elérhető legjobb technológia és megközelítés használatával valósítják meg. Néha a szolgáltatott szoftveralkalmazások (SaaS) biztosítják az üzemeltetett alkalmazáshoz szükséges összes funkciót. Ezekben a forgatókönyvekben a számítási feladatok ütemezhetők jövőbeli cserére, ami eltávolítja azt az átalakítási erőfeszítésből.

Gyakori illesztőprogramok lehetnek a következő célok:

• Szabványosítsa az iparági ajánlott eljárásokat.
• Az üzleti folyamatalapú megközelítések bevezetésének felgyorsítása.
• A fejlesztési beruházásokat olyan alkalmazásokba helyezze át, amelyek versenyképes differenciálást vagy előnyöket hoznak létre.

A kvantitatív elemzési tényezők a következők:

• Általános üzemeltetési költségek csökkentése.
• Virtuális gép mérete, beleértve a processzort, a memóriát és a tárterületet.
• Függőségek, például hálózati forgalom.
• Kivonandó objektumok.
• Processzort, memóriát, tárterületet és verziót tartalmazó adatbázis.

A kvalitatív elemzési tényezők a következők:

• A jelenlegi architektúra költség-haszon elemzése egy SaaS-megoldással szemben.
• Üzleti folyamattérképek.
• Adatsémák.
• Egyéni vagy automatizált folyamatok.

Következő lépések

Ezt az öt fontos észszerűsítést alkalmazhatja egy digitális tulajdonra, hogy az egyes alkalmazások jövőbeli állapotával kapcsolatos észszerűsítési döntéseket hozhassa.

Mi az a digitális tulajdon?