Felhőhasználati helyzetek
A szervezeteknek számos különféle informatikai költséggel kell számolniuk, beleértve a hardverek és szoftverek költségeit, valamint a támogatás és a felügyelet költségeit. Ezek a költségek általában két kategóriába sorolhatók:
Tőkeköltségek (CapEx): Egy adott informatikai szolgáltatás vagy megoldás kezdeti befektetése. Ha például a szervezet úgy dönt, hogy implementál egy szoftvermegoldást, amely egy adott célt – például vállalatirányítási rendszer (ERP) – szolgál, akkor a tőkeköltségek közé tartozik az összes fizikai hardver és szoftver megvásárlása. A tőkeköltség-befektetések a megoldás teljes élettartamára vonatkoznak. A tőkeköltségek a kezdeti kiadások, amelyek fizetése előre, egy összegben vagy extra díjakkal finanszírozva történik.
Működési költségek (OpEx): Egy adott rendszer üzemeltetése során felmerülő ismétlődő költségek. Az ERP esetében ebbe beletartoznak az infrastruktúra működtetéséhez szükséges közüzemi díjak (például áramellátás, hűtés), a létesítmény bérlése esetén a bérleti díj, a rendszert üzemeltető személyzet költségei, valamint a szoftvertámogatási és licencdíjak. A működési költségek jellemzően havonta ismétlődő költségek.
Az informatikai szoftverek üzleti modelljének fejlődésével jelenleg a következő lehetőségek érhetőek el:
Hagyományos modell: A szervezet licencelt szoftvereket vásárol, amelyeket aztán birtokol és karbantart.
Nyílt forráskódú modell: A szoftverek alapvetően ingyenesek, de a szervezet fizeti a szállítók támogatási költségeit.
Kiszervezési modell: Egy szervezet egy másik, esetleg a tengerentúlon lévő vállalatot vesz fel a szoftver felügyeletére és karbantartására.
Hibrid modell: A szoftvergyártók számos ügyfélnek adnak el magas standard szintű szoftvereket, valamint szoftverkezelést és támogatást, ezáltal amortizálva a szakértelem, a szoftverkezelés és a támogatás költségeit több ügyfél között.
Felhőalapú számítástechnikai modell: A szoftvereket az interneten keresztül fejlesztik és kézbesítik számos ügyfél számára alacsonyabb költségekkel.
A tőkebefektetés csökkentése
A szervezetek gyakran azért döntenek a tőkebefektetés csökkentése mellett, hogy korlátozni tudják a hosszú élettartamú informatikai erőforrásokba történő nagy összegű befektetéseket. A kiadások a tőkebefektetésből a működési költségekbe való átcsoportosítása lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy növeljék az informatikai költségvetésüket és korlátozzák a kezdeti kiadásaikat. Még konkrétabban a szervezetek általában a rövid távon nagyobb megtérülést biztosító befektetések mellett döntenek a hosszú élettartamú, de idővel csökkenő értékű informatikai erőforrásokba való befektetés helyett. A működési költségek használatalapúak, ami azt jelenti, hogy a szervezetek havonta fizetnek és havonta kapják meg az ellenértéket. A felhőalapú számítástechnika révén egyszerűen bérelhetik az erőforrásokat, minimális tőkebefektetéssel vagy anélkül.
A felhőalapú számítástechnika paradigmája lehetővé teszi az átállást a CapEx típusú informatikai üzleti modellről az OpEx-modellre. Az informatikai rendszerek esetében a CapEx egy hosszú távú befektetés, amely nagy pénzösszegeket köt le egyetlen befektetésben. Ezzel szemben az OpEx egy ismétlődő kiadás, amely rugalmasságot biztosít a vállalat számára, hogy más nyereséges befektetéseket finanszírozhasson.
A felhőszolgáltatók gazdasági jellemzői
A felhőszolgáltatók számára a hosszú távú tőkebefektetések és az ismétlődő működési költségek egyaránt elkerülhetetlenek. Az egyik jelentős kihívás a felhőszolgáltatók számára az, hogy egyszerre tudjanak megfelelni az ügyfeleik igényeinek és magas átlagos kihasználtságot elérni a nyereségesség érdekében, ez pedig azon múlik, hogy képesek-e magas hatékonyságú, megbízható adatközpontokat létrehozni kezelhető mértékű költségek mellett. A felhőszolgáltatók költségei annál alacsonyabbak, minél több a felhasználójuk.
A felhőszolgáltatók nagy méretű, megbízható adatközpontokat hoznak létre, hogy ezzel minél több felhasználót szerezzenek, és maximális nyereséget érhessenek el. Más szolgáltatókhoz hasonlóan így a felhőszolgáltatók is jelentős megtakarítások mellett tudják beszerezni és karbantartani hardvereiket és szoftvereiket.
Méretgazdaságosság
A felhőszolgáltatók az infrastruktúrájukat nagy méretű adatközpontokba szervezik, amelyek általában három szempontból előnyösek:
- Kínálati oldali megtakarítás: A nagyméretű adatközpontok csökkentik a kiszolgálónkénti költséget.
- Igényoldali összesítés: A számítási igények összesítése lehetővé teszi a kiszolgáló kihasználtságának növelését.
- Több-bérlős hatékonyság: Ha több-bérlős alkalmazásmodellre vált, a bérlők (azaz az ügyfelek vagy felhasználók) számának növelése csökkenti az alkalmazáskezelés és a kiszolgáló bérlőnkénti költségét.
A felhőszolgáltatók arra a nehéz feladatra vállalkoznak, hogy létrehozzák és karbantartják a felhasználók által használt adatközpontokat. Ahhoz, hogy ez a modell ne legyen veszteséges, a felhőszolgáltatóknak ki kell használniuk a méretgazdaságosságból eredő előnyöket, és a lehető legtöbb felhasználót kell kiszolgálniuk. A szolgáltatók számára a méretgazdaságosság a következő területeken mutatkozik meg:
- Energiaköltségek: Az elektromos áram az adatközpontok teljes bekerülési költségének (TCO) legnagyobb elemévé válik, amely az összes költség körülbelül 15–20%-át teszik ki. A nagy méretű felhőszolgáltatóknak érdemes olyan helyen elhelyezniük az adatközpontjaikat, ahol alacsonyak az áramköltségek, és érdemes mennyiségi szerződéseket kötniük az áramszolgáltatókkal a költségek csökkentése érdekében. Egyes esetekben a felhőszolgáltatók saját áramforrásokat hoznak létre, amelyek napenergiát és egyéb megújuló energiaforrásokat használnak.
- Infrastruktúra munkaerőköltsége: A felhőalapú számítástechnika lehetővé teszi az ismétlődő felügyeleti feladatok automatizálását. Emellett a nagyobb létesítményekben egyetlen rendszergazda képes ellátni több ezer kiszolgáló felügyeletét a fejlett felügyeleti szoftverek segítségével.
- Vásárlóerő: A felhőszolgáltatók tömegesen vásárolhatnak berendezéseket a gyártóktól, ami jelentős kedvezményekhez vezethet a kisebb vásárlókkal szemben. Emellett a felhőszolgáltatók szabványosítják a kiszolgálóikat és a berendezéseiket, ami elősegíti a vásárlási és támogatási költségek csökkentését a kisebb informatikai részlegekhez képest.
Az olyan felhőszolgáltatók, mint az Amazon, a Microsoft vagy a Google több tucat adatközpontot létesítenek világszerte, hogy ezzel méretgazdaságosságot érjenek el, és minimálisra csökkentsék a késést az adatközpontok és a felhasználók közötti távolság lecsökkentése révén.