Felhőhasználati helyzetek

Befejeződött

A szervezeteknek számos különféle informatikai költséggel kell számolniuk, beleértve a hardverek és szoftverek költségeit, valamint a támogatás és a felügyelet költségeit. Ezek a költségek általában két kategóriába sorolhatók:

  • Tőkeköltségek (CapEx): Egy adott informatikai szolgáltatás vagy megoldás kezdeti befektetése. Ha például a szervezet úgy dönt, hogy implementál egy szoftvermegoldást, amely egy adott célt – például vállalatirányítási rendszer (ERP) – szolgál, akkor a tőkeköltségek közé tartozik az összes fizikai hardver és szoftver megvásárlása. A tőkeköltség-befektetések a megoldás teljes élettartamára vonatkoznak. A tőkeköltségek a kezdeti kiadások, amelyek fizetése előre, egy összegben vagy extra díjakkal finanszírozva történik.

  • Működési költségek (OpEx): Egy adott rendszer üzemeltetése során felmerülő ismétlődő költségek. Az ERP esetében ebbe beletartoznak az infrastruktúra működtetéséhez szükséges közüzemi díjak (például áramellátás, hűtés), a létesítmény bérlése esetén a bérleti díj, a rendszert üzemeltető személyzet költségei, valamint a szoftvertámogatási és licencdíjak. A működési költségek jellemzően havonta ismétlődő költségek.

Az informatikai szoftverek üzleti modelljének fejlődésével jelenleg a következő lehetőségek érhetőek el:

  1. Hagyományos modell: A szervezet licencelt szoftvereket vásárol, amelyeket aztán birtokol és karbantart.

  2. Nyílt forráskódú modell: A szoftverek alapvetően ingyenesek, de a szervezet fizeti a szállítók támogatási költségeit.

  3. Kiszervezési modell: Egy szervezet egy másik, esetleg a tengerentúlon lévő vállalatot vesz fel a szoftver felügyeletére és karbantartására.

  4. Hibrid modell: A szoftvergyártók számos ügyfélnek adnak el magas standard szintű szoftvereket, valamint szoftverkezelést és támogatást, ezáltal amortizálva a szakértelem, a szoftverkezelés és a támogatás költségeit több ügyfél között.

  5. Felhőalapú számítástechnikai modell: A szoftvereket az interneten keresztül fejlesztik és kézbesítik számos ügyfél számára alacsonyabb költségekkel.

A tőkebefektetés csökkentése

A szervezetek gyakran azért döntenek a tőkebefektetés csökkentése mellett, hogy korlátozni tudják a hosszú élettartamú informatikai erőforrásokba történő nagy összegű befektetéseket. A kiadások a tőkebefektetésből a működési költségekbe való átcsoportosítása lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy növeljék az informatikai költségvetésüket és korlátozzák a kezdeti kiadásaikat. Még konkrétabban a szervezetek általában a rövid távon nagyobb megtérülést biztosító befektetések mellett döntenek a hosszú élettartamú, de idővel csökkenő értékű informatikai erőforrásokba való befektetés helyett. A működési költségek használatalapúak, ami azt jelenti, hogy a szervezetek havonta fizetnek és havonta kapják meg az ellenértéket. A felhőalapú számítástechnika révén egyszerűen bérelhetik az erőforrásokat, minimális tőkebefektetéssel vagy anélkül.

A felhőalapú számítástechnika paradigmája lehetővé teszi az átállást a CapEx típusú informatikai üzleti modellről az OpEx-modellre. Az informatikai rendszerek esetében a CapEx egy hosszú távú befektetés, amely nagy pénzösszegeket köt le egyetlen befektetésben. Ezzel szemben az OpEx egy ismétlődő kiadás, amely rugalmasságot biztosít a vállalat számára, hogy más nyereséges befektetéseket finanszírozhasson.

A felhőszolgáltatók gazdasági jellemzői

A felhőszolgáltatók számára a hosszú távú tőkebefektetések és az ismétlődő működési költségek egyaránt elkerülhetetlenek. Az egyik jelentős kihívás a felhőszolgáltatók számára az, hogy egyszerre tudjanak megfelelni az ügyfeleik igényeinek és magas átlagos kihasználtságot elérni a nyereségesség érdekében, ez pedig azon múlik, hogy képesek-e magas hatékonyságú, megbízható adatközpontokat létrehozni kezelhető mértékű költségek mellett. A felhőszolgáltatók költségei annál alacsonyabbak, minél több a felhasználójuk.

A felhőszolgáltatók nagy méretű, megbízható adatközpontokat hoznak létre, hogy ezzel minél több felhasználót szerezzenek, és maximális nyereséget érhessenek el. Más szolgáltatókhoz hasonlóan így a felhőszolgáltatók is jelentős megtakarítások mellett tudják beszerezni és karbantartani hardvereiket és szoftvereiket.

Méretgazdaságosság

A felhőszolgáltatók az infrastruktúrájukat nagy méretű adatközpontokba szervezik, amelyek általában három szempontból előnyösek:

  • Kínálati oldali megtakarítás: A nagyméretű adatközpontok csökkentik a kiszolgálónkénti költséget.
  • Igényoldali összesítés: A számítási igények összesítése lehetővé teszi a kiszolgáló kihasználtságának növelését.
  • Több-bérlős hatékonyság: Ha több-bérlős alkalmazásmodellre vált, a bérlők (azaz az ügyfelek vagy felhasználók) számának növelése csökkenti az alkalmazáskezelés és a kiszolgáló bérlőnkénti költségét.

A felhőszolgáltatók arra a nehéz feladatra vállalkoznak, hogy létrehozzák és karbantartják a felhasználók által használt adatközpontokat. Ahhoz, hogy ez a modell ne legyen veszteséges, a felhőszolgáltatóknak ki kell használniuk a méretgazdaságosságból eredő előnyöket, és a lehető legtöbb felhasználót kell kiszolgálniuk. A szolgáltatók számára a méretgazdaságosság a következő területeken mutatkozik meg:

  • Energiaköltségek: Az elektromos áram az adatközpontok teljes bekerülési költségének (TCO) legnagyobb elemévé válik, amely az összes költség körülbelül 15–20%-át teszik ki. A nagy méretű felhőszolgáltatóknak érdemes olyan helyen elhelyezniük az adatközpontjaikat, ahol alacsonyak az áramköltségek, és érdemes mennyiségi szerződéseket kötniük az áramszolgáltatókkal a költségek csökkentése érdekében. Egyes esetekben a felhőszolgáltatók saját áramforrásokat hoznak létre, amelyek napenergiát és egyéb megújuló energiaforrásokat használnak.
  • Infrastruktúra munkaerőköltsége: A felhőalapú számítástechnika lehetővé teszi az ismétlődő felügyeleti feladatok automatizálását. Emellett a nagyobb létesítményekben egyetlen rendszergazda képes ellátni több ezer kiszolgáló felügyeletét a fejlett felügyeleti szoftverek segítségével.
  • Vásárlóerő: A felhőszolgáltatók tömegesen vásárolhatnak berendezéseket a gyártóktól, ami jelentős kedvezményekhez vezethet a kisebb vásárlókkal szemben. Emellett a felhőszolgáltatók szabványosítják a kiszolgálóikat és a berendezéseiket, ami elősegíti a vásárlási és támogatási költségek csökkentését a kisebb informatikai részlegekhez képest.

Az olyan felhőszolgáltatók, mint az Amazon, a Microsoft vagy a Google több tucat adatközpontot létesítenek világszerte, hogy ezzel méretgazdaságosságot érjenek el, és minimálisra csökkentsék a késést az adatközpontok és a felhasználók közötti távolság lecsökkentése révén.

Tesztelje tudását

1.

Egy 200 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozás szeretné lecserélni a régi levelezési rendszerét egy új megoldásra. Egy házon belüli megoldás használata esetén vásárolniuk kell két kiszolgálót (a feladatátvételi redundancia érdekében) egyenként 5000 dollárért, egy tárolótömböt 20 000 dollárért, az egyszeri szoftvervásárlási díjak pedig körülbelül 2000 dollárt tesznek ki. Emellett számolniuk kell az éves energiaköltséggel és ingatlanköltséggel (5000 dollár), a szoftvertámogatási előfizetésekkel (1000 dollár) és az informatikai személyzet költségeivel (10 000 dollár). Mennyi a teljes tőkebefektetés (CapEx)?

2.

A fenti forgatókönyvben mennyi az éves működési költség (OpEx)?

3.

Egy 200 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozás szeretné lecserélni a régi levelezési rendszerét egy felhőalapú megoldásra. Egy felhőszolgáltató felajánlott a vállalkozásnak egy online szolgáltatást, amelynek átalánydíja évi 100 dollár felhasználónként. Mennyi a tőkebefektetés (CapEx)?

4.

A fenti forgatókönyvben mennyi az éves működési költség (OpEx)?