Az emberi sokféleség tényezőinek bemutatása
A képességek és a hozzájuk kapcsolódó szempontok értelmezése
A befogadó tervezés olyan perspektívák és gyakorlatok halmaza, amelyek az emberi sokféleséget is kiérdemelik. Gondolja végig, milyen segítséget kapott olyan megoldásoktól, amelyeket eredetileg fogyatékkal élő emberek számára terveztek. Gondoljon a saját tartós, ideiglenes, vagy adott helyzethez kapcsolódó korlátozottságára, amely akadályozta közösségi részvételét. Figyelje meg, hogy a különböző nehézségekkel küszködő emberek hogyan maradnak ki az Ön számára könnyen elérhető tevékenységekből. A befogadó magatartás a szemléletváltással kezdődik.
A befogadó tervezés gyakorlata már a megvalósítás előtt felismeri a korlátokat, és ezzel lehetőséget nyújt az emberi sokféleséget támogató tárgyak formai kialakítására. A tervezőknek érteniük kell és meg kell vitatniuk, hogy az egyes funkciók korlátozhatják-e a használatot. A tervezés során nehéz lehet kommunikálni a funkció szempontjait azoktól a személyektől, akikkel dolgozik. De az emberi sokféleség tényezőinek kategorizálása és pontos leírása kezünkbe ad egy olyan keretrendszert, amely felvázolja a technológiai eszközök hétköznapi használatának kognitív, mozgásszervi, látási, hallási, beszédre vonatkozó és érzékszervi igényeit. Ez a keretrendszer megmutatja, hogy milyen akadályokkal találhatja szemben magát az a felhasználó, akinek a képességei nem állnak összhangban a termék kialakításával.
Mielőtt rátérnénk a keretrendszer részletes ismertetésére, meg kell értenünk, hogy az akadályoztatás egyszerre több téren is felmerülhet. Ez azt jelenti, hogy a fogyatékosok gyakran nem elszigetelten fordulnak elő.
Az olyan állapotok, mint a stroke, többféle akadályt állíthatnak. Lehet, hogy csökkent a koordináció és bizonyos fokú bénulás. Emellett kognitívleg is hatással lehetnek rájuk, és afáziát, valamint a feldolgozás és a memória nehézségeit tapasztalhatják. A stroke vakfoltokat vagy vizuális mezővesztést is okozhat. Ezzel szemben a stroke csak az egyik területre lehet hatással, és rövid időn belül megoldódhat.
Az együttesen jelentkező akadályokat figyelembe vevő megoldások több lehetőséget nyithatnak meg.
Íme néhány példa az együttesen jelentkező akadályokra.
Agyi bénulás: Ez különböző módokon befolyásolhatja az embert, az enyhetől a mélységes súlyosságig. Az érintettek között van olyan, aki önállóan jár, másoknak kerekesszékre van szükségük. Sérülhet a koordináció, a finom motoros képesség, a látás és egyes kognitív funkciók. Az agyi bénultságban lévőknek is nehézséget okozhat a tiszta beszéd vagy beszéd előállítása, amely elég hangos ahhoz, hogy egy beszélőeszköz észlelje. A cerebrális parézis enyhe formáinál előfordul, hogy csak egy-két kisebb fokú károsodás jelentkezik.
Autizmus: Az autizmus tünetei széles körben változnak. Vannak, akik autizmus verbális és jól kommunikálnak, míg mások nonverbális. Egyesek túlérzékenyek lehetnek az érzékszervi ingerekre; mások az intenzív szenzoros ingereket sem érzékelik. A spektrum másik végén állnak azok az autizmussal élők, akiknél egyáltalán nem jelentkezik érzékszervi probléma.
Szürke hályog: Ezek a szem áttetszőségének elfedését vagy elvesztését okozzák, ami a vizuális mező általános romlásához vagy foltokhoz vezethet. A szürke hályog egyes esetekben színvaksághoz vezethet. A szürke hályog nem csak a látásra van hatással, de hatással lehet valaki koordinációjára és pontosságára is, mert nem látja, hogy mit használ. A tünetek közé tartozhat a kettős vagy homályos látás, valamint a fényre és a képernyő tükröződésére való érzékenység.
Több feltétel: P személy szürke hályog is, például, ízületi gyulladás, amely korlátozza a mobilitást.
Tekintsük át részletesebben a keretrendszert alkotó emberi sokféleségi tényezőket.
Kognitív funkciók
Mi a kognitív funkció? Lehetőségünk van a problémamegoldásra, az érvelésre, a döntéshozatalra, a megértésre, a tudás alkalmazására és a feladatokra való odafigyelésre. A megismerés magában foglalja a figyelmet, a tudatosságot, a fókuszt, a memóriát, az ítéletet, a feldolgozást (sebesség), a feldolgozást (megértést), a problémamegoldást és az érvelést. A személy megismerése befolyásolhatja a tanulás módját, akár új eszközök használatát, akár új információk tanulását az osztályteremben.
Egyes kognitív képességek kölcsönösen hatnak egymásra. Ha valaki figyelemzavarban szenved vagy megszakítást követően nehezen tud ismét koncentrálni, a megértéssel is gondjai lehetnek. Hasonlóképpen, ha valakinek nehéz megérteni az információt, akkor gondot jelenthet számára az információ memorizálása. Ez befolyásolhatja a személy önbizalmát és motivációját, hogy valami újat tanuljon. A kognitív képességek minden feladathoz elengedhetetlenek.
Mozgásképesség
Mi a mozgásképesség? Ez a képességünk, hogy hatékonyan mozgatjuk és használjuk a testrészeket a kívánt feladatokhoz. Függ a fizikai erőtől, a koordinációs képességtől és a testfelépítéstől. A mobilitás magában foglalja a megértést, a finom motoros készségeket, a koordinációt, a kontrollt (önkéntes és akaratlan mozgás), a sebességet, az izomtónust, az állóképességet és a testtartást.
A mozgásképesség számos tényező révén befolyásolja az ember kapcsolatát a környező világgal. A mozgásképességet a testfelépítés és az izomzat biztosítja, ezek pedig az agy jelzéseit követik. A mozgásképesség tartománya az alapvető kar- és lábmozgásoktól – például a járás vagy a tárgyak megragadása – az olyan finom mozdulatokig terjed, mint a golyóstollal írás, a gépelés, vagy az érintőképernyő megérintése a mutatóujjal. Ha nehéz nagy vagy kis izmokat összehangolt, sima és szándékos módon használni, nehéz lehet navigálni egy élményben.
A mozgásképességet adott helyzethez tartozó, ideiglenes, változó vagy állandó körülmények befolyásolhatják.
Látás
Mi a látás? Ez a képességünk arra, hogy vizuális információkat látjunk és értsünk a környezetünkből, amelyek végigvezetik a gondolkodást és a mozgást. A látás korlátozásai közé tartozik a vakság (látástalanság), a gyengénlátó (részleges látás), a csökkent élesség, a látótér elvesztése, a színvakság és a fotofóbia (fényérzékenység).
A látás összetett jelenség. Ez magában foglalja mind a jelenlét a látás és az agy képes feldolgozni az információt a szem lát. A látás lehetővé teszi, hogy döntéseket hozzunk a környező világról. A látásunkkal irányítjuk a mozgásokat; például, hogy ugrani kötelet, vagy kösse meg a cipőt. Olyan dolgokról árulkodik, mint egy objektum távolsága, legyen szó egy közeledő autóról vagy egy képernyő lapról. A Vision számos típusú feladat elvégzésére vezet bennünket; f Például usb-t szúrhat be egy portba, vagy tudja, hol helyezze az ujjait a billentyűzetre. A látás sokféleképpen károsodhat. A látási rendellenességek a teljes vakságtól a homályos látásig terjednek, és persze sokan vannak azok is, akik tökéletesen látnak.
A látásra fizikai és idegélettani tényezők is hatnak.
Számos olyan feltétel és fogyatékosság van, amely befolyásolhatja egy személy látását. Az érzékszervi információkat optimalizáló hatékony megoldások létrehozásával megkönnyíthetjük az egyébként nem hozzáférhető környezetek elérését is.
Hallás
Mi a hallás? Ez a képességünk arra, hogy a környezetünkből érkező hangokat fogadjuk és értsük, hogy irányítsuk a gondolkodást és a mozgást. A halláskárosodás típusai többek között: enyhe, mérsékelt/súlyos, mély és aszimmetrikus.
A hang felfogása és értelmezése a döntéseink és cselekedeteink alapjául szolgáló tájékozódás egyik módja. A halláskárosodással élők kirekesztettséget tapasztalnak, ha az információt csak a hang közvetíti. A halláskárosodás foka nagyon sokféle lehet, és különböző típusú akadályoztatásokat okoz. Ennek eredményeképpen ezeknek a korlátoknak a megoldásait is változatosnak kell lenniük, és lehetővé kell tenni a felhasználó számára, hogy kiválassza a számukra legmegfelelőbbet. Egy közepes fokú halláskárosodással élő személy például inkább Bluetooth-kompatibilis hallókészülékkel hallgathat meg egy videót ahelyett, hogy a feliratok olvasását választaná.
A felhasználóknak képesnek kell lenniük arra, hogy az igényeiknek megfelelő élményt nyújtsák anélkül, hogy rövid vagy túlszárnyalható megoldásokhoz kellene folyamodniuk.
Hang, beszéd, kommunikáció
Mi a hang, a beszéd, és a kommunikáció? Ez az a képességünk, hogy információkat kommunikáljunk a környezetünkkel való hatékony interakcióhoz. A hang-, beszéd- és kommunikációs korlátozások közé tartozik az afázia (befogadó), az afázia (kifejező), a beszédminőség, a társadalmi részvétel és a nonverbális.
A kommunikációs képességünk (verbálisan vagy nem verbálisan) elengedhetetlen a vágyak és igények kifejezéséhez, a kapcsolatok kialakításához, az információk másoknak való továbbításához és a környezetünkkel való interakcióhoz. A beszédképességet a fizikai és a kognitív igények összetett sora határozza meg. A kognitív képességek károsodása megnehezítheti a kommunikációt. Egyes fogyatékosságok nem befolyásolják a személyt kognitívleg. Csökkenthetik azonban a szájmozgás erőteljességét és összehangoltságát. Ez károsítja az érintett képességét a megértéshez szükséges tiszta vagy hangos beszédhez. A hallássérült személy dönthet úgy is, hogy nonverbális eszközökkel kommunikál.
Érzet és érzékelés
Mit jelent az érzet és az érzékelés? Ez a képességünk, hogy észleljük az érzékeinket befolyásoló ingereket – például érintést, fájdalmat, vesztibuláris hangot vagy látást –, valamint azt, hogy testünk hogyan értelmezi és reagál rájuk. Az érzékelés korlátozásai közé tartozik a vestibularis, a krónikus fájdalom, a bőr integritása, az érzés (túlérzékeny és hyposensitive), és proprioception.
Az érzékszervek működése révén tudjuk felfogni az olyan érzeteket, mint az érintés, a látvány vagy a test mozgása és elhelyezkedése. Az észlelés az a mód, ahogyan az agy feldolgozza és továbbítja az érzeteket a test többi része felé. Egyes személyeknek bőrproblémák vagy testfelépítésbeli tényezők miatt észlelésbeli nehézségeik lehetnek. Mások észlelik az érzést; azonban, ahogy az agy feldolgozza az érzékszervi bemenet nem lehet pontosan érzékelni. Például egyes személyek másoknál érzékenyebbek lehetnek az olyan vesztibuláris jellegű hatásokra, mint a forgás vagy a mozgás. Ha két személy azonos ideig forog azonos sebességgel, megtörténhet, hogy az egyikük elszédül, a másikuk nem.
Ezt az elvet alkalmazhatjuk olyan dolgokra, mint a fájdalom észlelése vagy az érintés észlelése általában. Valaki, aki rugalmasan reagál az érintésre, bosszankodhat bizonyos tárgyak szövetei vagy anyagmintái. Ezzel szemben, aki nem reagál az érintésre, előfordulhat, hogy nem veszi észre, hogy a bőre irritálódik a billentyűzet széléhez való ecseteléstől. Az ingerek érzékelésének képessége nem azonos azzal, ahogy a test értelmezi őket.
A két folyamat bármelyikének megváltozása kirekesztettséghez vagy kényelmetlenséghez vezethet a termék használata során.
A fent vázolt emberi sokféleségi tényezők és azok aspektusai segítenek keretrendszert biztosítani a tervezők oktatásának és a befogadó tervezésben való feltárásának támogatásához. Ez a rendszer segíti a tájékozódást, a továbbképzést és a legfontosabb ismeretek szem előtt tartását. Az is létfontosságú, hogy megismételjük, hogy ezek a korlátok gyakran előfordulnak, és gyakran előfordulnak. Az itt bemutatott tényezők forrásanyagként használhatók fel a lehetséges akadályoztatások azonosításához. Azt is fontos megjegyezni, hogy ez a lista nem teljes, és folyamatosan növekszik és alkalmazkodik az idő múlásával. A további tényezők felkutatása, értelmezése és meghatározása, majd átfogó szemlélete segít a fogyatékkal élő emberek megértésében, és lehetővé teszi a továbbfejlesztett, befogadó jellegű termékek tervezését.