Változók és alapvető adattípusok a Pythonban

Befejeződött

A változók a Pythonban írt programok alapvető építőelemei közé tartoznak. A változók adatokat tárolnak a memóriában. Vannak neveik, és ezek a nevek hivatkozhatnak rájuk. A változók típusokkal is rendelkeznek, amelyek meghatározzák, hogy milyen típusú adatokat tárolhatnak (például sztringet és egész számot), és olyan kifejezésekben is használhatók, amelyek operátorokat (például + és -) használnak az értékük módosításához.

Változók

Pythonban egy változó deklarálása és értékének megadása az = értékadó operátorral történik. A változó az operátor bal oldalán található, és a hozzárendelt érték – amely lehet például 2 + 2 kifejezés, és más változókat is tartalmazhat – a jobb oldalon található. Például:

x = 1         # assign variable x the value 1
y = x + 5     # assign variable y the value of x plus 5
z = y         # assign variable z the value of y

Ezek a példák számokat rendelnek változókhoz, de a számok csak egyike a Python által támogatott számos adattípusnak. Figyelje meg, hogy a változókhoz nincs deklarált típus. Ennek az az oka, hogy a Python egy dinamikusan gépelt nyelv, ami azt jelenti, hogy a változó típusát a hozzá rendelt adatok határozzák meg. A fenti példákban az x, y és z változók egész típusúak, amelyek képesek pozitív és negatív egész számok tárolására.

A változónevek megkülönböztetik a kis- és nagybetűket, és bármilyen betűt, számot és aláhúzásjelet (_) tartalmazhatnak. Számmal azonban nem kezdődhetnek.

Számok kezelése

A legtöbb program számokat manipulál. A számítógépek másként kezelik az egész számokat és a tizedes törteket. Tekintse meg az alábbi kódot:

x = 1       # integer
x = 1.0     # decimal (floating point)

A Python egy beépített, úgynevezett int, decimális (lebegőpontos számok) adattípusból hoz létre egész számokat.float A Python beépített type() függvénye egy változó adattípusát adja vissza. A következő kód adattípusokat ad ki:

x = 1
print(type(x)) # outputs: <class 'int'>

x = 1.0
print(type(x)) # outputs: <class 'float'>

A ".0" hozzáadása az "1" végéhez nagy különbséget tesz abban, hogy a programozási nyelv hogyan kezeli az értéket. Az adattípus hatással van az érték memóriában való tárolására, arra, hogy a processzor (CPU) hogyan kezeli az adatokat a kifejezések kiértékelésekor, hogyan viszonyulnak az adatok más adatokhoz, és milyen műveleteket hajthat végre vele.

Logikai értékek használata

Egy másik gyakran használt adattípus a logikai (bool), amelynek értéke True vagy False lehet:

x = True
print(type(x)) # outputs: <class 'bool'>

A háttérben a bool típus speciális egész típusként van kezelve. Technikailag a True értéke 1, a False értéke pedig 0. A logikai értékeket általában nem használják matematikai műveletek végrehajtására; inkább döntések meghozatalára és elágaztatásra használják őket. Ennek ellenére érdekes megérteni a típusok közötti kapcsolatot. Sok típus nem más, mint egy általánosabb típus egy speciális változata. Az egész számok halmaza részhalmaza a lebegőpontos számokénak, a logikai értékeké pedig az egész számokénak.

Sztringek kezelése

A számok mellett a sztringek a leggyakrabban használt adattípusok. Egy sztring nulla vagy több karakterből állhat. A sztringeket általában egy idézőjelekkel deklarálják, de használhat kettős idézőjeleket is:

x = 'This is a string'
print(x) # outputs: This is a string
print(type(x)) # outputs: <class 'str'>
y = "This is also a string"

Sztringeket adhat hozzá más sztringekhez – az "összefűzés" néven ismert művelethez – ugyanazzal + az operátorral, amely két számot ad hozzá:

x = 'Hello' + ' ' + 'World!'
print(x) # outputs: Hello World!

Egy másik leckében többet is megtudhat a sztringekről, többek között azt, hogyan elemezheti őket, és hogyan módosíthatja őket különböző módokon. Megismerhet más fontos adattípusokat is, például listákat, amelyek adatgyűjteményeket tárolnak, és amelyeket gyakran használnak sztringgyűjtemények tárolására.

A Python nyelvben a print függvény, a nyelv több, mint 60 beépített függvényének egyike, szöveget jelenít meg a képernyőn.

A következő utasítás a képernyőn a ""Helló világ!" alkalmazás!" szöveget jeleníti meg:

print('Hello World!')

A print utasításnak átadott argumentum egy sztring, amely a Python egyik alapvető, szöveg tárolására és kezelésére használt adattípusa. Alapértelmezés szerint print egy új vonal karaktert ad ki a sor végén, így a következő sorban kezdődnek a további hívások print .